csalad.hu - Válaszok és megoldások a demográfiai problémákra
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Válaszok és megoldások a demográfiai problémákra
Muhari Judit, Szondi Réka, fotó: Förster Tamás
2019. szept. 6. 14:07
Budapesti Demográfiai Csúcs
A III. Budapesti Demográfiai Csúcs második napját a Demográfia mint versenyképességi tényező című blokkal folytatták az előadók.

Schanda Tamás innovációs és technológiai miniszterhelyettes arról beszélt, hogy a versenyképességhez, a győzelemhez négy kritérium szükséges: a mennyiség, a minőség, a kötöttség és akarat.

– A gazdasági teljesítmény lehetővé teszi a családok támogatását. Hazánkban kiépült a munkaalapú társadalom, 11 százalékról 3,6 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta. A korábbi 2 millió helyett ma már 4,6 millióan dolgoznak – mondta a miniszterhelyettes, majd hozzátette: nem lehet a cél az alapjövedelem bevezetése, sokkal fontosabb, hogy munkából gyarapodjanak az emberek.

„Európa több koporsót gyárt, mint bölcsőt”

A születésszám egyértelműen az alatt van, amely a generációk tovább éléséhez szükséges lenne.

Stéphane Buffetaut, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Thomas More Intézet Irányító Testületének tagja úgy fogalmazott: Európa több koporsót gyárt, mint bölcsőt. A születésszám egyértelműen az alatt van, amely a generációk tovább éléséhez szükséges lenne. 15 országban magasabb a születések száma, mint a halálozásoké, 13 országban viszont fordított ez az arány. Ez a fogyasztásra, a beruházásra, a gazdaság dinamikájára is hatással van. Minél kevesebb az aktív lakosság aránya, annál nagyobb az államkassza terhe, vagyis a demográfiai probléma a generációk között is konfliktusokat okozhat.

A kereszténység védelmében

Toufic Baaiklini, az In Defense of Christians elnökének beszéde következett.

– 2017-ben indult a mozgalom, amely a veszélyeztetett keresztényeket védelmezi. 1600 éve folyik a keresztények üldözése a Közel-Keleten. Ennek nincs vége, Libanonból érkezett egy figyelmeztetés nemrég arról, hogy Szíria, Irán és Szaúd-Arábia is fenyegetés alatt tartja őket. A demográfiai változások tovább rontják a helyzetet, emellett több, mint 2 millió hazájából elűzött szíriai tartózkodik Libanonban, többségük vallása muzulmán vagy muszlim. Ez a helyi lakossághoz viszonyított legmagasabb arány az egész világon. Fontos lenne, hogy a szír családok haza térhessenek, libanoni tartózkodásuk ugyanis munkanélküliséget, szegénységet okozott, a gyermekszületési számuk is magasabb, mint a helyieké. Libanon társadalmi övezete, amely a békés együttélésre és a teljes vallásszabadságra épül, romokba dőlhet.



„Egy gyermek születése gazdasági befektetésként is felfogható”

Az előadások sorát Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija folytatta. A jelenlegi helyzetet demográfiai télnek nevezte, amikor fel kell tenni a következő kérdéseket: miért nem születik elég gyermek, hogyan lehetne elérni, hogy több gyermek szülessen, és akarjuk-e, hogy több gyermek szülessen?

A család nem versenyképességi, hanem életképességi tényező.

– Világátlagban 1965-ben 5 gyermeket szült egy nő, 2017-ben 2,42. Egy gyermek születése gazdasági befektetésként is felfogható, ezt a kérdést nem lehet megkerülni. Magyarországon egy biztosító felmérést készített, eszerint a 2013-as adatokkal számolva egy gyermek születésétől az egyetemre kerüléséig 45-50 millió forintba kerül. De ennél sokkal fontosabb a gyermekvállalás spirituális megközelítése! Egy olyan társadalomban, ahol van miért élni, ahol az emberek meg vannak győződve arról, hogy van küldetésük, akkor van szándékuk arra, hogy ezt a következő generációknak is átadják. A család nem versenyképességi, hanem életképességi tényező.



Megoldás: a nyugdíjkorhatár emelése?

Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke arról beszélt: tavaly kevesebb, mint 90 ezer gyermek született. Ahhoz, hogy ma ne 1,4, hanem a századfordulóra jellemző 2,1-es arány fennmaradjon, 140 ezernek kellett volna világra jönnie. A hiányra megoldást kell találni, ilyen lehet például a nyugdíjkorhatár emelése. Hosszabb ideig vagyunk aktívak, magasabb lett a várható élettartam. Példaként említette, hogy 1960-ban az érettségizettek és az iskolát nem végzők aránya egyenlő volt, ma már sokkal több a képzett ember, aki tovább képes dolgozni. Kijelentette: a demográfiai problémák megoldása minden társadalom kötelessége.

Családbarát munkahelyeké a jövő

A blokkot Marie-Theres Thiell, az Innogy Hungaria kft ügyvezető elnöke zárta, aki szerint a magyar munkaerőpiacon hiányzik a munkaerő, miközben a gazdaság folyamatosan növekszik.

– Fontos, hogy a családot tágabb értelemben vizsgáljuk, a szülők, a gyermekek, a szülők szülei és testvérei is ebbe a körbe tartoznak – majd egy példát is elmesélt. – Már Magyarországon dolgoztam vezérigazgatóként, amikor a Németországban élő édesapám megbetegedett. Végig én ápoltam és a munkámban is helyt álltam. Mert meg lehetett oldani, hogy helyettesítsenek vezetőként is, ami épp olyan fontos, mint egy munkavállaló esetében. A jó vállalatirányítási, családbarát gyakorlatokról nemzetközi szinten is beszélni kell!



Tapasztalatok, feladatok a családpolitikában

A III. Budapesti Demográfiai Csúcs második napjának délelőttjét egy kerekasztalbeszélgetéssel zárták a jelenlévő szakértők.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke a felvezetőjében elmondta: az intézet létrehozását Novák Katalin államtitkár kezdeményezte. Kollégáival szakpolitikai elemzéseket folytatnak, kutatnak, ezzel hozzájárulnak a családpolitikai döntésekhez. Elmondta, 45 európai országot vizsgáltak, a kelet-közép európai országok a rangsor elején foglalnak helyet a családpolitika területén.

Más országok példái

A beszélgetés során kiderült, hogy máshol milyen családpolitikai gyakorlatokkal, támogatásokkal igyekeznek támogatni a családokat.

Tünde Bartha a Cseh Köztársaság miniszterelnöki kabinetvezetője, a cseh miniszterelnök közvetlen munkatársa arról beszélt, országában jó gyermeket nevelni.

A fiatalok akkor vállalnának bátrabban gyermeket, ha biztonságban tudják a jövőjüket.

– Az anyák akár 4 évig maradhatnak otthon a gyermekükkel, január elsejétől pedig megemeljük az anyasági segélyt. De vannak házasság előtti kölcsönök is, és több ingyenes taneszközt biztosítunk a családoknak. A fiatalok azt mondják, akkor vállalnának bátrabban gyermeket, ha biztonságban tudják a jövőjüket, megőrizhetik a munkahelyüket. Egyelőre probléma, hogy egyre nagyobb a generációk közötti távolság. Szeretnék átalakítani az országot összeszerelő üzemből modern, tudásalapú társadalommá. Ez a cél szorosan összekapcsolódik az oktatással.



Gaila Matulyte a Litván Köztársaság Társadalombiztosítási és Munkaügyi Minisztériumának miniszteri tanácsadója elmondta: két éve vezették be a családfejlesztési törvényüket, mert jelentős gondokkal küzd az ország. Litvánia kicsi ország, 2,8 millió lakossal rendelkezik, nagyfokú az elvándorlás, de ugyanilyen probléma a visszavándorlás is.

– Azokat, akik a nyugat-európai országokból térnek vissza, újra kell integrálni. Gyermekeik már nem is beszélnek litvánul, nem ismerik az ország kultúráját. Elmondta azt is, hogy Litvánia vezető helyet tölt be az öngyilkosságok arányában. A gyermek születések száma pedig az elmúlt 60 évhez képest most a legalacsonyabb. Probléma a szegénység mértéke is, ebben is vezető szerepet töltünk be az unióban – mondta.

A probléma orvoslására új munkatörvénykönyvét vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy a család és a munka közötti egyensúly kialakulhasson. Júliustól a helyi önkormányzatoknak alapszolgáltatást kell biztosítaniuk, ilyen az óvodai vagy az egészségügyi ellátás.

Van, ahol kikérik a lakosság véleményét

Horvátországból és Észtországból is érkezett szakértő, akik arról számoltak be, milyen kihívásokkal küzdenek az országaik, milyen szakpolitikai intézkedések születtek náluk.

Ivica Bošnjak, a Horvát Köztársaság demográfiáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hazájában a gyerekek 80 %-a házasságon kívül születik.

– Egy hónappal ezelőtt létrehoztunk egy népesedési tanácsot, amely 8 minisztérium tárcaközi tanácsa, mivel ez az ügy gyakorlatilag minden minisztériumot érint – tette hozzá a helyettes államtitkár. – Az elmúlt három évben többek között jelentős lépéseket tettek a GYED ügyében, így majdnem megduplázódott az igényelhető összeg, bevezettünk egy új személyi jövedelemadó-rendszert, amelynek eredményeként adókedvezményt kapnak a 3 gyerekes családok, a 4 gyerekes édesanyák pedig teljes mentességet. Emellett 5000 fiatal családot segítettünk hozzá első otthonuk megszerzéséhez, és 300 óvodát felújítottunk. Mostanra az óvodai részvételi arány meghaladta az Európai Uniós átlagot.

Lea Danilson-Järg, az Észt Köztársaság Családpolitikai és Népesedésügyi Főosztályának főosztályvezetője arról számolt be, hogy náluk nemrég voltak a választások, és mivel az elmúlt 10 évben nem volt a népesedéssel és a demográfiával foglalkozó minisztérium, ezen szeretnének most változtatni.

– Országunkban nagyvonalú a családtámogatási rendszer, sok családtámogatási intézkedést vezettünk be. Többek között másfél éves a szülési szabadság, és nagyon jó a gyermekgondozási rendszer. Az észt nők foglalkoztatási aránya megnőtt, így megengedhetik maguknak, hogy legyen gyerekük. Remek az iskolarendszer, ingyenes az oktatás az egyetemi szintig.

Emellett 60 eurós családi pótlékban részesülnek a családok az első gyerekük megszületése után, ismét 60 euróban a második gyerek után, és 100 eurót a harmadik gyerek után.

– Új intézkedésként a civil szervezetek kezdeményezésére megkérdezte a kormány a családokat arról, hogy mire lenne szükségük ahhoz, hogy harmadik gyereket vállaljanak. Azt a választ kapták, hogy 300-400 eurós támogatásra, ezért újabb csomagot vezettünk be a nagycsaládosoknak, és 300 eurót kapnak havonta. Ennek eredményeként 2017 szeptemberétől drámaian, 27 százalékkal nőtt a 3 gyerekes családok aránya. Ennek az intézkedésnek az a tanulsága, hogy fontos megnézni a kiaknázatlan lehetőségeket, és megkérdezni az embereket, hogy mire van szükségük – tette hozzá a főosztályvezető. – A jövőben pedig a lakhatás kérdésével szeretnénk foglalkozni, mivel az eredmények szerint a 2 gyerekes családok 70 %-ának nagyobb lakásra lenne szüksége, hogy harmadik gyereket vállalhassanak.



Van amin még lehet változtatni!

Zárásként a résztvevők megegyeztek abban, hogy sokkal többet kellene befektetni a családok támogatásának rendszerébe, és meg kellene növelni a nők munkaerőpiaci részvételét. Nyugat-Európában vannak olyan országok, ahol már például fizetett szabadságra mehetnek a nők szülés után, és megkaphatják a fizetésük 100%-t, Kelet-közép Európában hosszabb a szülési szabadság, és vannak olyan országok is, ahol nincs fizetett szabadság szülés után. Ezen változtatni kell!