A Földközi-tenger országaiban azonban sajnos nincs ok az ünneplésre: rekordmértékű a műanyagszennyezés a térségben, melynek első számú oka, hogy az országok még mindig nem képesek hatékonyan kezelni a hulladékproblémát. A régió gazdasága súlyos árat fizet ezért – szó szerint, hiszen minden évben több százmillió dollárra rúgnak az ehhez kapcsolódó költségek, nem beszélve a műanyaghulladék élővilágra gyakorolt hatásáról.

minden egyes kilométeren naponta több mint 5 kg tengeri hulladék halmozódik fel

A számok riasztóak: a Földközi-tenger partszakaszainak minden egyes kilométerén naponta több mint 5 kg tengeri hulladék halmozódik fel. A térség legszennyezettebb területe Törökország déli része, de Barcelona, Velence, Tel-Aviv, Valencia és a marseille-i öböl is a rendkívül szennyezett partszakaszok közé tartozik.

A tengeri hulladék évente 641 millió euró költséget jelent a turisztikai, tengerészeti és halászati szektor számára.

A térségben évente 2,9 millió tonna hulladékot még mindig nem ellenőrzött területeken dobnak el, különösen Egyiptomban és Törökországban, de Marokkóban is 170 olyan hulladéklerakó telep található, amelyeket bár lezárásra ítéltek, még mindig működnek. A gyártók és a kormányok, hatóságok mellett a turistáknak is van hova fejlődniük: ők évente több mint 24 millió tonna műanyaghulladékot termelnek a mediterrán térségben, a tengerparti városokban nyaranta 30%-kal megnő a hulladék mennyisége.

Az újrahasznosítás a begyűjtés, a szétválogatás és a technológia magas költségei miatt drága, ám néhány ország a térségben jó példával jár elöl. Ilyen például Olaszország, ahol a műanyaghulladék 38%-át szelektíven gyűjtik és újrahasznosítják. A déli országok javarésze viszont a hulladék kevesebb, mint 10%-át hasznosítja újra – derül ki a WWF jelentéséből.

– A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely. Ezért fontos a szezon elején felhívni a figyelmet arra, hogy felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvása érdekében. Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt, amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították a tenger élővilágát – ilyenek lehetnek például a korallokból vagy más védett fajokból készült termékek. Emellett persze figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra is. Ne hozzunk haza magunkkal semmit, csak az élményeinket, és ne hagyjunk ott mást, csak a lábnyomunkat a homokban – tanácsolta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.