A gimnáziumi kínálat meglehetősen sokszínű. Létezik négy-, hat- és nyolcosztályos, állami, egyházi és alapítványi. Számos intézmény indít 0. évfolyamos nyelvi előkészítő képzést is. A bejutási szisztéma valamelyest eltér az egyes iskolatípusok között, de a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok saját feladatsorokat már nem állíthatnak össze, hogy kiválogassák a jelentkezőket. Egyrészt az általános iskolából hozott eredményekre támaszkodhatnak a döntésnél, másrészt a központi írásbeli felvételire, mindemellett pedig szóbeli vizsgát is szervezhetnek.

A jó iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a gyermek, és persze a szülők életét is, és természetes, hogy a család a legjobbat akarja, nevezetesen azt, hogy a gyermek minél eredményesebb és sikeresebb legyen. Gőzerővel be is indultak a felvételi előkészítők, tehetséggondozó szakkörök és ezekkel együtt a stressz is, szülőknél, gyerekeknél egyaránt.

De megéri?

– Az iskolaváltást érdemes alaposan meggondolni a 10-12 éves korú gyermekeknél, vannak, akik alkalmasak erre a fajta a képzésre, de vannak, akik nem – tanulmányi eredménytől függetlenül – mondta a csalad.hu-nak Szabó Krisztina, a Fóti Garay János Általános Iskola tanára. – Nemcsak a felnőttek érveit, szempontjait kell figyelembe venni, hanem a kisgyermek lelki, érzelmi és fizikai állapotát is. A legtöbb esetben az szól a hat-nyolcosztályos gimnáziumok választása mellett, hogy a gyermek kiemelkedik tanulásban a többiek közül, érdeklődő, könnyedén, játszva, gyorsan tanul. Olyan iskolai, közösségi csoportba, környezetbe kerülhet, amelyben magának a tanulásnak fontos értéke van. Ha képes eleget tenni a megnövekedett elvárásoknak is, akkor azt gondolom, lehet értelme az iskolaváltásnak – fejtette ki a pedagógus.

Szabó Krisztina hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben gyermekünk átlagos teljesítőképességű, vagy tanulási nehézségei akadnak, ragaszkodik eddigi iskolájához, tanáraihoz, barátaihoz, akkor nem biztos, hogy jó döntés az iskolaváltás. A tanárnő kiemelte azt is: ismerni kell a gyermeket, és a személyisége alapján mérlegelni, hogy a jó tanuló, de szorongó, halk szavú gyermek is megállja-e majd a helyét az új körülmények között.

Halász Gábor oktatáskutató korábban az index.hu-nak nyilatkozva azt ajánlotta a szülőknek: csak akkor vigyék hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba gyermeküket, ha elégedetlenek azzal az iskolával, ahová a gyermekük jár, és ha fontosabbnak tartják a gyermekük garantált továbbtanulását, mint harmonikus fejlődését. Aki viszont elégedett azzal az általános iskolával, ahová a gyermek jár, és nem akarja, hogy gyermekét már 10-12 évesen erősen megterheljék, ne törekedjék a váltásra.

Versenyistálló?

A nyolcosztályos gimnáziumokat szokás versenyistállóknak nevezni. Varga Attila, az ország első ilyen intézmény, a Németh László Gimnázium igazgatója ugyanakkor – szintén az index.hu-nak nyilatkozva – nem értett egyet azzal, hogy ezeknek az iskoláknak alacsony a pedagógiai hozzáadott értékük. Tapasztalatai szerint sok szülő úgy látja: az általános iskolában a gyermeke olyan osztályközösségbe jár, ahol a tanulás nem divat, így a gyereke elkallódhat.

– Mi nem zseniket, hanem tehetséges és tanulni akaró gyerekeket tanítunk-nevelünk, akiket ebben a családjuk is támogat – fogalmazott az igazgató. Szerinte a pluszt az jelenti, hogy nagyon magas színvonalon közvetítik az ismereteket. – Nálunk tényleg többet kell tanulni, mint más iskolákban, de nem terheljük feleslegesen plusz dolgokkal a gyereket. Még az óraszámaik sem sokkal magasabbak, mint az általános iskolákban.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat gyakran vádolják azzal is: jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy elcsábítják az általános iskolákból a legjobb tanulókat. Szabó Krisztina ezzel kapcsolatban a csalad.hu-nak azt mondta: több mint 20 éves pedagógiai tapasztalata, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumok elsődleges célja az, hogy a 10 éves tanulók köréből kiválogassa a legeredményesebb kisdiákokat, több- és jobb esélyt biztosítva számukra a felsőoktatási intézményekben való továbbtanuláshoz.

A középiskolai rangsorok valóban azt mutatják, hogy az ezekben a gimnáziumokban végzett diákok csaknem 90 százaléka egyetemen folytatja tanulmányait, több mint 90 százalékuk nyelvvizsgát szerez, és sikeresen szerepel az országos középiskolai tanulmányi versenyeken.

Van visszaút?

A gimnáziumi felvételikre készülni kell, még a kitűnő tanulóknak is. Szakértők véleménye megoszlik arról, jót tesz-e a gyermekeknek a versenyhelyzet. Ráadásul külön nyomás a vállukon, hogy sok szülő „élet-halál kérdésnek” tartja a bejutást.

Szabó Krisztina azt ajánlja: – Az akár kudarccal végződő feladatok, a korai váltás előtt figyeljünk, és ha kell, várjunk, amíg a gyermek érettebb lesz a felvételi vizsgák teljesítésére. Előfordul, hogy ha nem megfelelő időpontban történik a váltás, a gyermek sírva jár iskolába, pszichológus segítségére kell támaszkodni, majd pedig visszatér eredeti általános iskolájába. A pedagógus ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar oktatási rendszer nyitott, van megoldás az ilyen helyzetekre. Az intézmények „büntetlenül”, szívesen visszafogadják a tanulókat és újabb esélyt adnak nekik, hogy megtalálják a saját személyiségüknek megfelelő oktatási formákat.

Mit, mikor, miből?

• A központi írásbelit 2020. január 18-án, 10 órakor rendezik, két órán át tart, a jelentkezők matematikából és magyarból vizsgáznak. A pótírásbeli január 23-án lesz, az eredményeket február 6-áig tudják meg a felvételizők.

• Az általános iskola 8. évfolyamán tanuló jelentkező esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer általános iskolák számára készült felületén állítja elő.

• A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak. A határidő 2020. február 19.

• Az esetleges szóbeliket a központi írásbeli után, 2019. február 24. és március 13. között tarthatják meg a középiskolák. Az intézmények csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.

• Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján 2020. április 30-ig kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.

• A hozott pontokat az általános iskolai jegyekből számítják ki, minden középiskola más módszert használ. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.


Minden a középiskolai felvételi eljárásról!


(Fotó: Shutterstock)

iskolaközépiskolafelvételivizsga