A Kiskamasz Felvilágosítás Munkacsoport egyik alapítója, Bozóné Horváth Andrea szexuálterapeuta szerint nagyon fontos, hogy legyen valaki a gyermek környezetében, akihez bátran fordulhat szexualitással kapcsolatos kérdéseivel. Nagyon sok múlik az iskolán, a gyermek közvetlen környezetén és a szülőn, de a szülőknek is jól jönne ehhez egy segítő kéz.

– Mindenki próbálja a gyermekeket tájékoztatni, ez már az én iskoláskoromban is bevett gyakorlatnak számított – kezdi Andrea. – Bejött hozzánk egy orvos, aki elmagyarázta, mi micsoda. Arra már nem emlékszem, miket mondott, viszont az érzésre, mennyire zavarban voltunk, és hogy zavarunkban vihogtunk az osztállyal, arra nagyon is. Igazi kamaszos idétlenkedés volt az a 45 perc. Ezt elkerülendő, az általunk vezetett felvilágosító programunkon belül külön tartjuk a lányok és a fiúk foglalkozásait: a lányok Ciklus-show, a fiúk Férfiküldetés programon vesznek részt. Amikor a tanítási nap végén találkoznak, egészen máshogy beszélgetnek, máshogy néznek egymásra, mert megismerték a másik nem működését is. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a nemiségről pozitívan, örömmel és természetesen tudjunk megnyilatkozni, és remélhetőleg számukra is ez válik természetessé.

A fiúknak kell alkalmazkodniuk a lányokhoz

– A foglalkozások egy alkalmasak és öt órát vesznek igénybe iskolai keretek között: 8-13 óra között, egy-egy osztályfőnöki, természetismeret, biológia, etika/hittan, esetleg testnevelés óra terhére adminisztrálja az iskola. A játékos, drámapedagógiai elemeket tartalmazó órák során a kiskamaszok betekintést kapnak saját testük működésének és az emberi élet keletkezésének, a serdülőkor testi, lelki változásainak kérdéseibe. Életkoruknak megfelelő nyelven, és nagy tapintattal beszélünk ezekről a témákról.

A kiskamasz-kamasz fiúk és lányok számára életkoruknak megfelelő formában, interaktív foglalkozás során mutatjuk be a nemi működést, a férfivá és nővé válás testi-lelki jeleit. Megismerkedhetnek a másik nem testi működésével is, hiszen a lányok csak a hónap bizonyos szakaszában termékenyek, a fiúk viszont másképp működnek, ők az első spontán magömlésüktől folyamatosan termékenyek. A fiúknak ismerniük kell a lányok testi működését, hogy értsék és alkalmazkodni tudjanak hozzájuk.

Felkészítés a felvilágosításra már a várandósság idején

A program azonban önmagában kevés, hiszen amikor hazamennek a diákok, gyakran senkivel sem tudják a kérdéseiket megbeszélni.

– A programunk fontos része, hogy a szülők is megismerjék a foglalkozásokat. A szülői bemutatóinkon a résztvevők rövidített formában kapják meg a lényeges információkat, megmutatjuk, milyen eszköztárral dolgozunk. A szülő felkészítése nagyon fontos. Továbbmegyek: már a várandósság idején jó lenne legalább serdülőkorig a lelki- és fizikai fejlődéstant átvenni, hogy a szülő tudja, mire készüljön.

A saját szexuális felvilágosításunk és élményünk kihat a gyermekünkkel folytatott beszélgetéseinkre. Már az egészen kicsi gyermeket érő impulzusok is nagy jelentőséggel bírnak: a nemiszervekhez való viszonyt meghatározhatja, hogyan reagálunk kisbabánk koszos pelenkájára. Ha akkor az a „pfujj” kategória, akkor később az intim testrészekhez való viszonyulás is az lehet. Nagyon fontos az is, hogy már az óvodáskorú gyermeknek is megtanítsuk: az intim területekhez más nem nyúlhat és ő sem nyúlhat a máséhoz. Ha valaki ezt mégis megteszi, jeleznie kell egy megbízható felnőtt felé, hogy számára kellemetlen volt az érintés.

A meztelenség kérdése

–A szülő határozza meg azt, hogy otthon miként élnek. Ez az ő döntése. Ha nem tabu a meztelenkedés, akkor a gyermek számára is természetes lesz. Ha otthon tabu a testiség, akkor ez lesz számára a természetes. Amikor kilép a gyermek a szűk családi környezetből, akkor szembesülhet azzal másokat hallva, látva, hogy máshol nem úgy viszonyulnak a testiséghez, mint az ő családjában. Ahogy a gyermek cseperedik, jelzi, ha valamilyen viselkedés, érintés kényelmetlen számára, a szülőnek pedig ezt tiszteletben kell tartania. Határokat természetesen kell húzni! Nem azt mondom, hogy az apuka meg az anyuka otthon meztelenül rohangáljon, de nincs azzal semmi baj, ha a gyermek benyit a fürdőszobába zuhanyzás közben, és a szülő nem küldi ki, ahogy azzal sincs baj, ha kiküldi. Beszéljük meg a kicsikkel azt is, hogy ami számunkra itthon természetes és elfogadott, lehet, hogy másnál nem az.

„A szűrőprogramnak a gyermekek fejében kell lennie”

Fontos lenne, hogy a gyermekek merjenek kérdezni a felnőttektől és megfelelő válaszokat kapjanak! Ha tőlünk nem kapják meg a kíváncsiságukat kielégítő válaszokat, máshol fogják keresni azokat, ami nem valószínű, hogy az egészséges szexuális fejlődésüket szolgálja majd.

A felnőttek felelőssége, hogy a gyermeket milyen világ veszi körül.

– Gondoljunk csak bele: mi minden érhető el a neten! Sokszor hallom a szülőktől, hogy az én gyermekem biztosan nem találkozik pornóval, hiszen nincs internetelérés a telefonján, otthon szűrőprogramokkal biztosítják be a kiskorúakat – mondja a szexuálterapeuta. – Ám hiába vigyáznak ők a gyermekeikre, ha kilenc másik osztálytárs viszont eléri a felnőtt tartalmakat, és együtt nézik a szünetekben. A szűrőprogramnak a gyermekek fejében kell lennie, ahogy a kolléganőm szokta mondani. Óhatatlanul is találkoznak ezekkel a tartalmakkal a kiskamaszok. Ilyenkor az első reakció a döbbenet, amivel nem tudnak kihez fordulni, hiszen nem mondhatják el, hogy pornográf tartalmat néztek a szünetben. Fölizgatja őket, nem tudnak ezzel az élménnyel mit kezdeni, ráadásul az ott látottak mintaértékűvé válhatnak számukra. Fogalmuk sincs arról, hogy egyáltalán nem életszerű, amit a pornóban látnak. Egységes állásfoglalásra lenne szükség a felnőtt korosztály részéről, hogyan védjük meg együtt a gyermekeinket. A felnőttek felelőssége, hogy a gyermeket milyen világ veszi körül.

A gyermek szintjén adjunk át információkat!

Hiába tudja a szülő, hogy beszélnie kellene a gyermekével a szexualitásról, ha nem tudja, miként tegye azt.

A szexuális felvilágosítás olyan módon történjen, hogy általa a gyerekek ráébredjenek a saját testük és a másik nem testének értékességére.

– Készülhetünk rá úgy, hogy eljátsszuk, hogy mit mondanánk, hogyan reagálnánk bizonyos helyzetekben, hogyan válaszolnánk kellemetlen kamaszkérdésekre – tanácsolja Andrea. – Próbáljuk el a férjünkkel, a barátainkkal!

Amikor gyermekünk a testiséggel vagy szexualitással kapcsolatos kérdéseket szegez nekünk, először kérdezzük meg, ő mit gondol. Ezzel beazonosíthatjuk a tudásszintjét, legyen a gyermekünk 6 éves vagy 16. Nagyon fontos, hogy ne bagatellizáljuk el a témát, ne találjunk ki meséket, és a gyermek szintjén adjunk át információkat! A szexuális felvilágosítás olyan módon történjen, hogy általa a gyerekek ráébredjenek a saját testük és a másik nem testének értékességére. Tanítsuk őket az ellenkező nem tiszteletére, és segítsük őket a tudatos és felelősségteljes kapcsolatra és a szexualitásra való felkészülésre.

(fotó: Shutterstock)