A légzéskimaradásban szenvedők két-háromszor akkora eséllyel okozhatnak közúti balesetet a statisztikai adatok szerint, mint e betegségben nem szenvedő társaik.

Sok betegség okozója lehet

Legtöbbször a betegek mellett alvók veszik észre a tüneteket – mondta Molnár Viktória fül-orr-gégész szakorvos, a Semmelweis Egyetem tanársegédje. Ugyanakkor sokszor a társbetegségek – magas vérnyomás, cukorbetegség – meglétéből is lehet következtetni az alvás közbeni légzéskimaradásra – tette hozzá.

Ha valakinél fennállhat a betegség, sürgősen orvoshoz kell fordulnia, hiszen később magas vérnyomást, cukorbetegséget, stroke-ot okozhat, de következménye lehet a demencia és a szexuális diszfunkciók is, azaz komplex betegségpalettát okozhat a kezeletlen alvás közbeni légzészavar – figyelmeztetett.

Molnár Viktória emlékeztetett arra, hogy a veronai buszbaleset világított rá először komolyan a betegség jelentőségére.

Vezetés közben is elalhat, aki éjszaka nem tudja kipihenni magát

A probléma komolyságát jelzi, hogy diagnosztizált és kezeletlen alváskimaradással nem lehetne autót vezetni.

Aki alvás közbeni légzéskimaradásban szenved, annak hiába működnek a hasi és mellkasi légzőmozgásai, az orra és a gégéje között elzáródik a levegő útja. Mivel így nem áramlik kellő levegő a tüdőbe, az agy nem kap megfelelő mennyiségű oxigént, emelkedik a szén-dioxid szintje, amitől a beteg felébred. Ezek a mikroébredések teljesen feldarabolják az alvást, hiszen a normális alvási struktúrák nem tudják követni egymást – magyarázta a Molnár Viktória.

Hangsúlyozta: az ilyen alvás nem hatékony, a beteg nem tudja kipihenni magát, ami nappali tüneteket is produkálhat. Ilyen a figyelem- vagy koncentrációzavar, fejfájás, álmosság, aluszékonyság, vagy akár pillanatokra el is aludhat. Ha ezek a mikroalvások – kanyarodott vissza a közlekedéshez – piros lámpánál történnek, az súlyos közúti balesetekhez vezethet.

Akár alváslaborba is eljuthatnak a páciensek

A háziorvosi rendelőben kaphatnak beutalót a betegek a szakorvosokhoz, de a páciensek maguktól is felkereshetik a fül-orr-gégészeti szakrendeléseket. Az első lépés a kikérdezés, ami alvásról szóló kérdőívekkel egészülhet ki. Ezt követi egy fizikális teszt, amely során az orvos átvizsgálja azokat a helyeket, ahol az elzáródás és horkolásos hang kialakulhat, majd hazavihető eszközt kap a beteg, amely fontos paramétereket követ figyelemmel. Ha ezek az értékek jelentősen eltérnek a normálistól, akkor a pácienst alváslaborba küldik tovább – fogalmazott a szakorvos.

Az alváslaborban alvás alatti endoszkópos vizsgálatokat végeznek, amely gyógyszerrel indukált alvás során, műtéti körülmények között történik. A betegek a gyógyszerektől kifejezetten kellemes alvásélménnyel ébrednek fel, és az sem mellékes, hogy közben kiderül a horkolás és a légzéskimaradás oka és helye is.