A Duna 19 országot érint, így Európa egyik legnemzetközibb folyója. Több mint 80 millió ember életében számít nélkülözhetetlen erőforrásnak, vízgyűjtője 20 millió ember számára biztosít ivóvizet, valamint 5000 állat- és 2000 növényfaj élőhelye.

Bár a folyók ősidők óta szolgálják az emberiséget, ezt azonban mindig is természetesnek vettük. Az emberi tevékenység miatt az elmúlt évtizedekben a Duna árterének 80%-a eltűnt, amely nem csak az emberekre, de a folyó élővilágára is súlyos hatással van.

Néhány jó példa azonban azt mutatja, hogy talán elindult egy pozitív változás, hiszen az utóbbi idők kezdeményezései segíthetnek helyreállítani a Duna és vízgyűjtője ökoszisztémáit.

Danube Floodplain: projekt a Duna ártereiért

A Duna árterei rendkívül fontosak az élővilág szempontjából, amelyek a folyóvízi rendszerek szerves részét képezik – illetve képeznék, ha a legtöbb helyen nem választották volna el őket a főmedertől. Főként ennek következtében Magyarországon a vizesélőhelyek 97%-a eltűnt, illetve a Magyarország területére vetített ártér közel 25%-os aránya napjainkra szűk 2%-ra zsugorodott. Ezt értékeli át a 22 szervezet – köztük a WWF – részvételével zajló Danube Floodplain projekt.

Nem lesz vízerőmű a Murán

A Duna vízgyűjtőhöz tartozik a Mura is, amelynek élővilágát gátak, vízerőművek fenyegetik. Szlovénia kormánya nemrég nemet mondott a murai vízerőmű-fejlesztésekre. Korábbban nyolc vízerőmű megépítését tervezték, melyek közül a Hrastje-Mota település közelében tervezett gát és vízerőmű konkrét előkészületei már elkezdődtek. Újabb fontos lépés, hogy az osztrák Mura-szakasz 13000 hektárnyi területét Bioszféra Rezervátummá nyilvánította az UNESCO, mely a Murára és értékes folyóparti területekre terjed ki.

(fotó: Shutterstock)