A Két arckép részben egy eszményi nőt fest le a zeneszerző. Bartók így látta a fiatal Hubay-növendék hegedűslányt, Geyer Stefit, akihez gyengéd érzelmek fűzték. Ám némi levelezgetés után jött a szakítás, így az eredetileg neki szánt gyönyörű dallamú versenyművet Bartók megtagadta, az első tételt átmentette a Két arcképbe, Egy ideális alcímmel. A mű mellé állít a szerző Egy torz címmel egy másik nőt. A szép alaptéma és szarkasztikus változata meghökkentő kontrasztban állnak egymással.

Bartók III. zongoraversenyében a mesebeli erdőben tűnik fel a királykisasszony. Nagybetegen írta ezt a művet Bartók második feleségének, Pásztory Dittának.

Bartók egyik legismertebb műve az első házasságkötése idején komponált Kékszakállú. Példázat ez a titokzatos Férfiről, akinek titkát mindenáron tudni akarja a Nő. A Férfi pedig ki más volna, mint az alkotó maga.

Közreműködik:

  • Koppándi Jenő hegedű
  • Ránki Dezső zongora
  • Komlósi Ildikó mezzoszoprán
  • Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

Bővebb információ itt olvasható.

(fotó: Komlósi Ildikó)

programajánlókoncertzene