Egyetlen diáknak sem került még veszélybe az érettségije amiatt, mert nem teljesítette a vizsgázás előfeltételéül szabott ötvenórányi kötelező közösségi szolgálatot. A tevékenységeket azonban nem mindig választják meg jól a diákok, és sokszor nincs elegendő idő, illetve pedagógus arra, hogy a ledolgozott órák gyors adminisztrálásán túl érdemben is foglalkozzanak az iskolák a program előkészítésével és az utólagos értékeléssel – legalábbis ez derül ki az iskolai közösségi szolgálat (iksz) 2019-es összegző jelentéséből.

A szolgálat keretében végezhető tevékenységek rendkívül szerteágazók, legyen szó diáktársak korrepetálásáról, nyugdíjasoknak való bevásárlásról vagy épp mozgássérültekkel való közös program szervezéséről. Az eddigi tapasztalatok szerint jellemző, hogy a gyerekek volt óvodájukba, általános iskolájukba látogatnak vissza, és sokan segédkeznek saját sportklubjuk edzésein, versenyein is – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Sokszor csak a kötelességet teljesítik

Az idei ellenőrzés ugyanakkor rávilágított arra is, hogy gyakran olyan eseményekhez, rendezvényekhez kapcsolják az iksz-tevékenységet, ami egyébként is része lenne az iskola életének, ilyen például a könyvtár- és szertárrendezés, esetleg a szalagavatón való közreműködés. Kevesen élnek ugyanakkor az időseknek szervezett informatikaoktatás lehetőségével, amire pedig nagy szükség volna.

A jelentés szerint sok olyan tevékenységet választanak a tanulók, amely nem hozza a hasznosság, a segítségnyújtás, az önkéntesség élményszerű hatását, csupán a szolgálat kötelességszerű teljesítését eredményezi.

Kihívást jelent a pedagógiai felkészítés és a feldolgozás is. A felmérés szerint ugyanis az iskolák túlnyomó többsége (77,5 százaléka) legfeljebb három órát szán a szolgálatra való előzetes felkészítésre, ami a minimális tudnivalók közlésére is alig elegendő. Az intézmények 15 százalékánál egyáltalán nem is szántak időt az érzékenyítésre.

Tanítás nélküli munkanap az önkéntességért

A jelentés több jogszabály-módosítást is szorgalmaz annak érdekében, hogy a közösségi szolgálat tényleg elérje azt a célt, amiért bevezették. Javasolja például, hogy az iksz-szel kapcsolatos teendők végzése kettő-négy óra erejéig legyen beszámítható a pedagógusok kötelező óraszámába.

Szigorúbban vennék az iskolák felkészültségét is: az intézmények pedagógiai programjában rögzíteni kellene a közösségi szolgálat működtetésére vonatkozó helyi elképzeléseket, döntéseket.

Előrehoznák továbbá az ötven óra teljesítésének határidejét is. A kapkodás elkerülése és az érettségire való nyugodt felkészülés érdekében nem a tanév végéig, hanem már az érettségire való jelentkezés időpontjáig túl kellene lenni a feladaton, ez tavaszi érettségi esetén február 15-öt jelent.

A dokumentum mindezen túl egy tanítás nélküli munkanap beiktatását is szorgalmazza, amikor az iskolák csak a közösségi szolgálat témájával foglalkoznak és az önkéntes segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozó programokat szerveznek.

A középiskolások „önkénteskedését” az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és -fejlesztő Intézete, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar mérte fel közösen, a tapasztalatokat pedig egy több mint ötvenoldalas dokumentumban foglalták össze. A javaslatokra várják a tárca válaszát.

(fotó: Shutterstock)

iskolaközépiskolaönkéntesség