csalad.hu - 88 ezer gyermek hiányozna
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
88 ezer gyermek hiányozna
Képmás
2019. szept. 5. 6:31
Budapesti Demográfiai Csúcs
88 ezerrel kevesebb gyermek született volna, ha nem indul el 2010-ben a családbarát intézkedések sorozata. Erről Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke beszélt a kepmas.hu-nak a magyarországi demográfiai trendek elemzése kapcsán. A beszélgetés apropója a szeptember 4–5-én a Várkert Bazárban megrendezett III. Budapesti Demográfiai Csúcs.

Mielőtt hazánk mostani demográfiai helyzetét elemeznénk, vessünk egy pillantást a múltra, hiszen nemcsak jelenünk, de jövőnk is ebben rejlik. Milyen folyamatok vezettek oda, hogy mára talán legnagyobb nemzeti kihívásunk a demográfiai lejtmenet mérséklése?

– Legelső, amit itt meg kell említeni, hogy 1952-ben hirdették ki a Ratkó Anna nevével fémjelzett kormányrendeleteket Magyarországon. Ezt követően 1956-ig a szinte teljes abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt megszülettek a Ratkó-korszak népes korosztályának gyermekei. 1960-tól azonban megfordult a helyzet: tömegessé váltak az abortuszok, és a fogamzásgátlás széleskörű elterjedése miatt jelentősen csökkent a gyermekvállalás. 1962-re eljutottunk oda, hogy Magyarországon volt a legalacsonyabb a teljes termékenységi arányszám a Földön, amely aztán csak 1974 és 1978 között, a Ratkó-unokák megszületésével érte el újra a kettes értéket. A negatív fordulat 1981-ben történt, ekkortól a halálozások száma minden évben meghaladja a születések számát.

A negatív fordulat 1981-ben történt, ekkortól a halálozások száma minden évben meghaladja a születések számát.

Vannak, akik a jelenség kapcsán felteszik a kezüket, sőt, azt mondják, tulajdonképpen még jó is, hogy kevesebben vagyunk, hisz egy kisbaba széndioxid-kibocsátása úgyis magas.

– Mostanság divat lett szembeállítani a családokat a környezetvédelemmel, a gyermekvállalást a „zöld” szemlélettel. Azonban a rosszindulatú, néha talán önigazolásra szánt mondatok nem fedhetik el a valóságot. A magyar fiatalok többsége házasságban szeretne élni, és kettő vagy több gyermek megszületését tartják ideálisnak. A mi célunk, hogy megszülethessenek ezek a vágyott gyermekek. A gyermekvállalás az egyik legszemélyesebb közügy, amelyet lehet és kell is támogatni, mert gyermekek, családok nélkül elveszítjük azt, amitől egy jövőjében bízó, működő közösség, nemzet vagyunk. Hiszen mit várhatunk egymástól, milyen gondoskodást, törődést, ha megkérdőjelezzük a gyermekek születésének fontosságát, megtagadjuk a legalapvetőbb, legtermészetesebb kapcsolatot, a szülő–gyermek viszonyt, amely a családok, a nemzetek és általában az emberiség fennmaradásának alapja.

Feszül ma is ellentét a demográfiai mutatók és a társadalmi értékrend között? Még mindig fontosabb a magyarok számára a család, a gyermek, mint ahogy az például a születési statisztikákból látható?

– Kutatások szerint a magyarok családszeretők, azonban a gyermekvállalási terveik különböző okok miatt nem valósulnak meg. Az ugyanakkor látszik, hogy az elmúlt évek intézkedései meg tudták szólítani a családokat, hiszen a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi arányszám, amely 2011-ben 1,23 volt, mára 1,49-re nőtt. A születések száma kapcsán fontos azt tudni, hogy a gyermekvállalási kedv növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökkent a szülőképes korú nők száma. Ha ezzel a negatív adottsággal nem kellene számolnunk, akkor évről évre dinamikusan nőne a születések száma is.

A születések száma kapcsán fontos azt tudni, hogy a gyermekvállalási kedv növekedésével párhuzamosan folyamatosan csökkent a szülőképes korú nők száma. Ha ezzel a negatív adottsággal nem kellene számolnunk, akkor évről évre dinamikusan nőne a születések száma is.

Mely pontokon a legfontosabb a beavatkozás?

– Ha a 2011-es mélyponton maradt volna a termékenység, akkor ma 88 ezer kisgyermekkel kevesebb élne közöttünk. A válások és az abortuszok száma történelmi mélypontra került, és tavaly már többen jöttek haza külföldről, mint ahányan kivándoroltak – ezek az adatok valószínűleg nem ezt mutatnák, ha 2010 óta nem volna aktív és támogató családpolitikája Magyarországnak. A családpolitika akkor lehet igazán eredményes, ha egyszerre stabil, komplex, rugalmas és célzott. Erre nagyon jó példa az idén meghirdetett Családvédelmi Akcióterv, amely egy komplex intézkedéscsomag. Megszólítja a gyermekvállalás előtt állókat, a testvérekre vágyókat, a nagycsaládosokat és még a nagyszülőket is. Lehetőségeket nyújt a különféle családi élethelyzetben, segít a munka világához való visszatérésben, az otthonteremtésben vagy akár az autóvásárlásban, így hozzájárulva ahhoz, hogy ne legyen semmilyen akadály a gyermekvállalás útjában.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre, hogy a negatív tendenciákat megfordíthassuk, vagy legalább mérsékelhessük?

– Természetesen a családok anyagi támogatása nagyon fontos és kiemelt terület, elsősorban a „hal helyett háló” elv alapján, azaz a család megélhetését legjobban biztosító munkajövedelemhez köthetően. Azonban a materiális eszközökön kívül legalább ilyen fontos az a családokat elfogadó, értékelő és megbecsülő társadalmi hozzáállás, az a családbarát, befogadó környezet, amely a gyermekes családokra nem problémaként, kiadási tételként és szén-dioxid kibocsátókként tekint, hanem olyan örök értékek képviselőiként, akik magukban hordozzák a jövőnket; akik azzal, hogy felnevelik a gyermekeket, a legjobb befektetői a társadalomnak. Ennek a családbarát mentális fordulatnak az elérése kell ahhoz, hogy Magyarország igazi családbarát hely legyen, és ahogy nap mint nap tapasztaljuk, egyre inkább efelé tartunk

Ennek a családbarát mentális fordulatnak az elérése kell ahhoz, hogy Magyarország igazi családbarát hely legyen, és ahogy nap mint nap tapasztaljuk, egyre inkább efelé tartunk.

Egyik legnagyobb probléma a gyermekvállalás halasztása, a biológiai óra figyelmen kívül hagyása. Vajon képes lesz a családpolitika arra ösztönözni a fiatalokat, hogy ne késlekedjenek?

– Az elmúlt évek intézkedéseiből látszik, a kormány célja az, hogy évről évre könnyebb legyen a családalapítás. A babaváró támogatás szabadon felhasználható bármely célra, és kellően nagy összegű ahhoz, hogy valódi segítséget nyújtson a fiatalok számára, ezért ösztönzően hathat majd a fiatalokra abban, hogy előrébb hozzák a családalapítás időpontját. Intézetünk kutatása szerint a gyermekvállalási korban lévő 18–45 év közötti magyarok 40%-a elképzelhetőnek tartja, hogy igénybe veszi a babaváró támogatást a jövőben; a gyermektelenek 55%-a szeretné kihasználni ezt a lehetőséget, míg a gyermekeseknek a negyede tervezi ugyanezt, azaz szeretne újabb kistestvért a családba. Ezek az adatok és az, hogy a gyermekvállalási korban lévők átlagosan két-három gyermeket terveznek, a gyermektelenek 70 százaléka pedig szeretne gyermeket a következő öt éven belül, mindenképpen olyan előjelek, amelyek bizakodásra adhatnak okot.

A teljes interjút ide kattintva olvashatja.