Az ENSZ Gyermekalapja rámutat, hogy az utóbbi években a szülőknek, a pedagógusoknak, a szakembereknek és nem utolsó sorban a gyermekeknek számos váratlan nehézséggel kellett szembenézniük, amelyekre nem lehettek felkészülve. Az elhúzódó pandémia és annak hosszútávú következményei, a háborúk okozta általános aggodalom, a gazdasági körülmények változása, mind hatással vannak az érintettek mentális egészségére. 

Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt, ez a nap azóta a Gyermekjogok Világnapja. A dokumentum összefoglalja azoknak a jogoknak a minimumát, amelyeket minden államnak biztosítania kell a gyermekek számára. Magyarország 1990. március 19-én az elsők között csatlakozott az egyezményhez. A Convention on the Rights of the Child a gyermekeket a felnőttekkel azonos jogokkal rendelkező jogalanynak tekinti, akiket az alapvető jogok mellett speciális, illetve többletjogok is megilletnek. A családot tartja a szükséges és természetes közegnek a gyermek harmonikus kibontakozásához és jóllétéhez.

Az egyezmény kiemeli egyebek mellett, hogy  

  • az államnak mindent meg kell tennie, amit csak tud, hogy a gyermekjogok Magyarországon a lehető legjobban érvényesüljenek
  • a gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy teljes életet éljenek és fejlesszék a képességeiket
  • egy gyereket csak akkor lehet kiemelni a családjából, ha ez az ő érdekében feltétlenül szükséges (pl. bántják, vagy nem törődnek vele)
  • ha a szülők külön élnek, a gyermekeknek joguk van kapcsolatot tartani mindkettőjükkel
  • senkinek nem szabad megütnie, vagy más módon bántania egy gyermeket, a felnőtteknek óvnia kell a gyerekeket mindenféle erőszaktól, zaklatástól vagy elhanyagolástól
  • a gyerekeknek joguk van a magánélethez, senki nem terjeszthet róluk hazugságokat
  • joguk van ahhoz, hogy a TV-ből, az internetről, rádióból, újságból, könyvekből stb. információt szerezzenek és a felnőtteknek segíteniük kell abban, hogy olyan információkat kapjanak, amiket megértenek.  

– Hazánkban gyermekjogok szempontjából jelentős változás következett be 2005-ben – hangsúlyozta korábban a csalad.hu-nak nyilatkozva Kovács Anna Sára, az UNICEF Magyarország gyermekjogi szaktanácsadója. – Ekkor a Gyermekvédelmi törvényt kiegészítették azzal, hogy a gyermek mindennemű bántalmazása – tehát fizikai, szexuális és verbális formában is – tilos, vagyis zéró tolerancia van a gyermekekkel szembeni erőszakkal kapcsolatban.  

Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek ellenére a gyakorlat sajnos mást mutat, nagyon nagy volt mindig a látencia a gyermekbántalmazás területén, a fizikai- és verbális bántalmazással való fegyelmezés sok helyen még mindig bevett norma.

A koronavírus-járvány okozta bezártság, a félelem, az egzisztenciális bizonytalanság pedig 2020-ban még veszélyesebbé tette a világot a gyerekek számára. A pandémia alatt egyes becslések szerint akár 30 százalékkal is nőhetett a gyermekbántalmazási esetek száma. Bereczki Enikő generációkutató vezetésével készült el egy 1000 fő megkérdezésén alapuló felmérés arról, hogy vajon gyakorolt-e maradandó hatást a koronavírus-világjárvány alatti fokozott internetes tevékenység a különböző generációk életére. A szakértő a kutatás eredményei alapján arról számolt be, hogy a pandémia alatti mentális kihívások a teljes társadalmat érintették. Speciális problémának nevezte az addikciókon belül az internet, a videójátékok, valamint a pornográf tartalmak iránti megnövekedett érdeklődést és ezek káros szintű használatának terjedését.

A járvány időszaka nyilvánvalóvá tette, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolását rögzítő tartalmak terjesztése az internet ma ismert egyik legsötétebb jelensége, ez olyan kihívás, amellyel szemben csak az egyre szorosabb nemzetközi bűnüldözési együttműködés és a folyamatos edukáció veheti fel a harcot – mutatott rá a kutató.

– Nagyon fontos tudni, hogy kivel nézünk szembe a virtuális térben – figyelmeztetett Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem akkori rektora, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács jelenlegi elnöke is a gyerekjogi világnapon tartott korábbi konferencián. Elmondta, hogy ma már nemcsak a gyerekek fotóival élhetnek vissza az interneten idegenek, hanem a szolgáltatók is követik és gyűjtik a gyerekek adatait kiskoruktól kezdve. Mindez pedig közéleti és magánszférát érintő veszélyt is jelent. Azt javasolta a szülőknek, hogy semmilyen adatot ne osszanak meg a gyerekeikről.  

– A legbiztonságosabb, ha a kicsiket megóvjuk ettől, és a digitális lábnyomuk addig nem nő, amíg ők maguk erről nem döntenek – fogalmazott.  

Hozzátette, hogy nem azért vannak jogaink, mert az ENSZ vagy a magyar alkotmány listába szedte azokat, nem ezt a listát kell megtanítani a gyerekeknek, hanem olyan életet biztosítani, ahol ezek beleivódnak az életébe.