A legtöbb nőben megvan a vágy, hogy gyermeke legyen, mégis előfordulhat, hogy erősebb a tudatos vagy tudattalan félelem, amit a gyermekvállalás gondolata ébreszt fel. Dr. Pohárnok Melinda felnőtt klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus, egyetemi adjunktus szerint ennek számos oka lehet. Az egyik ezek közül a rossz családi minta, a gyermekkorban átélt negatív tapasztalatok, traumák, esetleg a rossz anya-gyermek kapcsolat, amit nem szeretne az illető újra átélni és tovább vinni.

Dr. Pohárnok Melinda

– A saját, gyerekként megélt félelmeink vagy bizonytalanságunk lehet komoly akadálya annak, hogy gyermekvállalásra adjuk a fejünket. Vannak, akiket a negatív tapasztalatok arra sarkallnak, hogy csak azért is megmutassák, hogy ők ennek az ellenkezőjére képesek, és mintaszülőként csodálatosan menedzselik a családi életüket. Míg másokat ezek a rossz emlékek – vagy extrém esetben traumák – teljesen leblokkolnak és elriasztanak attól, hogy saját gyermeket vállaljanak – magyarázza dr. Pohárnok Melinda. – Amennyiben ez a helyzet, és egyébként a szívünk mélyén szeretnénk kisbabát, mindenképpen érdemes segítő szakemberhez, pszichológushoz fordulni. Lehet, hogy többhónapos vagy éves kemény belső munkára van szükség, de egyáltalán nem lehetetlen a félelmek eloszlatása.

Ha nehéz elengedni a karriert

Olyan is előfordulhat, hogy a nő a kenyérkereső a házaspár tagjai közül, ezért komoly egzisztenciális kérdés és dilemma a gyermekvállalás.  

– Társadalmi szinten az is probléma lehet, hogy a nőknek a munkaerőpiacon betöltött pozíciójában mindig benne van az a bizonytalanság, hogy ha kiesnek a munkából rövidebb-hosszabb időre, akkor vissza tudnak-e kerülni ugyanabba a státuszba. Illetve később ugyanúgy biztosított-e az előmenetelük, ha már gyermeket nevelnek. Azt gondolom, hogy a magas végzettségű, magasabb pozícióban dolgozó fiatal nők esetében ez egy nagyon fontos kérdés. Ebben az esetben tudatos félelemről beszélünk, és alapos mérlegelésre van szükség. Kulcsfontosságú, hogy mennyire segítőkész a férj, el tudja-e képzelni magát aktív apaként, aki száz százalékban kiveszi a részét a gyermeknevelésből. Emellett az is fontos, hogy van-e egyéb segítség a családban: nagyszülők, akár mindkét oldalról, barátok, szomszédok, esetleg bébiszitter. Ha ezen múlik, és úgy alakul, hogy az édesanyának hamarabb vissza kell mennie dolgozni, akkor lényeges, hogy meglegyen a biztos támogató háló, egy stabil háttérország. Amennyiben ezen alapul a félelmünk, az tudatos rákészüléssel szintén leküzdhető, hiszen számos példa van rá, hogy sikeres nők egyben anyaként is fantasztikusan helyt állnak.    

Félelem a testi változásoktól

Ritka, hogy valakinek a félelmei csak és kizárólag a külsőségekre redukálódjanak, de nem elhanyagolható ez a típusú gát sem. Ha valaki a testével dolgozik (pl. táncos, színész, modell), ott sokkal inkább kulcskérdés lehet a fizikai megjelenés.

– A várandósság, majd a szülés és a szoptatás során valóban sok változáson megy keresztül a nők teste. A mellek megereszkedésétől kezdve, az esetleges pluszkilókon át a striákig számos esztétikai átalakulást hozhat magával. A testalkattal kapcsolatos eltúlzott aggodalmak azonban a gyermekvállalás nélkül is utalhatnak önértékelési bizonytalanságokra. Ma nyilvánvalóan a tökéletességre való törekvést a közösségi média hatása is befolyásolja, ennek ellenére nem szabad félvállról venni. Érdemes foglalkozni az önbizalmunk építésével, a testünk változásainak elfogadásával, hiszen terhesség nélkül, a kor előrehaladtával is szembe kell majd néznünk ezekkel a kérdésekkel. A szépség mulandó, ráadásul nem pusztán a hibátlan megjelenésen múlik. De, ha valakinek ez ennyire fontos, akkor helyes táplálkozással és rendszeres sporttal gyermekvállalás után is újra formába kerülhet.

Párkapcsolati bizonytalanság

Tudatos és tudat alatti félelem is lehet, ha egy nő azért nem meri belevetni magát az anyaság örömeibe, mert attól tart, hogy rámegy a házassága. Esetleg úgy érzi, egy ilyen komoly változáshoz nem áll elég stabil alapokon a párkapcsolata.

– Ez egy nagyon fontos kérdés, hogy kivel vállalunk közös gyermeket, kivel fogjuk felnevelni. Lényeges, hogy mindkét fél ott tartson, és valóban vágyjon a gyermekre. Ne csak a nőben, de a férfiben is meglegyen az elköteleződés, hogy stabil hátteret tud biztosítani és nem futamodik meg az apai feladatok elől. A legszilárdabb házasságot is megrengeti egy kisbaba érkezése, amire mindenképpen érdemes felkészülni a párkapcsolat tekintetében is. Rengeteg türelemre, odafigyelésre, rugalmasságra és kompromisszum készségre lesz szükség mindkét fél részéről. Sok-sok váratlan, nehéz helyzettel fogja szemben találni magát a pár, ezért tudniuk kell, hogy számíthatnak egymásra teljes értékű társként.

Amikor szükség van segítségre

– Abban az esetben, ha valaki vágyik egy kisbabára, de emellett ott a félelem, a szorongás, és ez egy feszítő ambivalencia, akkor érdemes ennek utánajárni és elmenni egyéni terápiára. Ebben az esetben egy pszichológusnak az a feladata, hogy segítsen feltárni és megérteni, hogy mi ennek a kettőségnek a két pólusa. Honnan fakad ez a vágy, mennyire köthető ez a személyhez, vagy mennyiben a környezet, a társadalom elvárásainak akar megfelelni. Ugyanezeket a félelemmel kapcsolatban is meg kell vizsgálni. Helyzettől függ, de egy ponton szükség lehet a férj bevonására is, hiszen a gyermekvállalás egy közös döntés. Ha a pár életét érintő krízisről van szó, akkor pedig már akár az elején javasolni fogja a szakember, hogy a párterápiát válasszák.

– A terápiás munkának része az is, hogy a nő figyeli a saját gondolatait, érzéseit, párjához való viszonyát, leendő gyermekével kapcsolatos érzelmeit, fantáziáit. Ahogy ezek változnak, egy sikeres terápia végén az biztosan kézzelfogható lesz. Legalább mentális szinten, de nagy eséllyel a cselekvés szintjén is, amikor megszületik benne a döntés, hogy szeretne anyává válni és életet adni egy gyermeknek.