Horváth Ildikó, az egészségügyért felelős államtitkár bejelentette: a következő tanévtől, vagyis szeptember 1-től kötelező lesz a bárányhimlő elleni vakcina, melyet 13-16 hónapos korban kapnak meg a gyermekek, és a teljes védettséget két oltás biztosítja majd. Fontos lépés ez, hiszen az akár halálos szövődménnyel járó bárányhimlő a bejelentett fertőző betegségek 50 százalékát teszi ki.Magyarországon 99,8 százalékos a beoltottság

Az április 24-30. között zajló Európai Immunizációs Hét szlogenje: „Előzd meg. Védd meg. Oltass”.Az államtitkár az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája által szervezett, a védőoltások szerepét hangsúlyozó Európai Immunizációs Hét megnyitóján beszélt a fenti, új jogszabályi rendelkezésről. Az április 24-30. között zajló eseménysorozat szlogenje: „Előzd meg. Védd meg. Oltass”. Ahogy ez is mutatja, hangsúlyozni akarják a védőoltások fontosságát, valamint megünnepelni a hétköznapok vakcinahőseit, vagyis azokat, akik a védőoltások által hozzájárulnak az élet védelméhez. Ideértve az oltóanyag-kutatókat, a döntéshozókat, akik biztosítják, hogy minden gyermeknek egyenlő hozzáférése legyen a vakcinákhoz, az egészségügyi dolgozókat, akik beadják és a szülőket, akik beadatják gyermekeiknek a védőoltásokat, valamint mindazokat, akik a vakcinákkal kapcsolatos bizonyítékokon alapuló információkat keresnek és osztanak meg.

„Példaértékű a világon, hogy a lányok HPV-vírus elleni oltottsága tavaly 82 százalékos volt hazánkban. Ugyanakkor tervben van, hogy a vakcinát a későbbiekben a fiúkra is kiterjesszék.”A jó hír az, hogy az oltásoknak köszönhetően az Európai Régióban élő legtöbb gyermek és felnőtt védett kanyaró, rubeola, mumpsz, diftéria, szamárköhögés, tetanusz és járványos gyermekbénulás ellen.Horváth Ildikó beszélt arról is, hogy a kötelező védőoltás program keretében évente 1,2 millió ember kap valamilyen vakcinát, és ennek köszönhetően Magyarországon 99,8 százalékos a beoltottság. Vannak ugyan, akik az egészségi állapotuk miatt nem olthatók, vagy betegségük miatt nem alakul ki a megfelelő védettség, ám a fertőzések őket sem fenyegetik. Mindezek mellett példaértékű a világon, hogy a lányok HPV-vírus elleni oltottsága tavaly 82 százalékos volt hazánkban. Ugyanakkor tervben van, hogy a vakcinát a későbbiekben a fiúkra is kiterjesszék.

Tehén segített a védőoltás feltalálásábanMüller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ országos tisztifőorvosa érdekességként elmondta: a „vakcina” elnevezést Edward Jenner angol orvos használta először az 1700-as évek végén. Ő figyelte meg, hogy a tehénhimlővel fertőzött tehenészek nem kapták el az emberi himlőt. Innen, a vacca (tehén) szóból ered a vakcináció elnevezése. Magyarországon ma 11 betegség ellen oltanak kötelezően, szeptembertől – a bárányhimlő elleni szerrel kiegészülve – ez már 12-re nő. Önkéntesen alkalmazható a HPV-vírus és az egyik agyhártyagyulladás elleni vakcina, amelyet szintén térítésmentesen kaphatnak a gyermekek.– A híradásokban ismét hallani kanyaróban szenvedő külföldön élő emberekről, de Magyarországon ennek kialakulása nulla, hiszen olyan védett környezettel számolhatunk, amely ennek a betegségnek minden terjedését felszámolja – mondta el Müller Cecília.Ledia Lazeri, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az átoltottság, a védőoltások nem csak a fertőző betegségek ellen védenek, hanem a daganatos megbetegedések ellen is, példaként a méhnyak- és a májrák elleni szert említette.

Tények:• A védőoltások betegségeket akadályoznak meg, védik az életet, és erős alapot biztosítanak az egész életen át tartó egészséghez és jólléthez.• A fertőző betegségek elleni védőoltás nemcsak az adott egyént, hanem a körülötte lévő személyeket is védi.• A védőoltásnak köszönhetően a járványos gyermekbénulás előfordulása 1988 óta 99,9 százalékkal csökkent.• A humán papillomavírus (HPV) védőoltás a méhnyakrákos megbetegedések 90 százalékát megelőzheti.• A HPV oltás rendszeres méhnyakrák-szűréssel kiegészítve a leghatékonyabb eszköz a méhnyakrák megelőzésére.• A kanyaró a világ egyik legfertőzőbb betegsége. Az oltatlan kisgyermekek megbetegedési kockázata a legnagyobb, a szövődmények és a halálozás is fenyegeti őket.• Állapotos nőknél a rubeolafertőzés magzati halált vagy veleszületett rendellenességeket okozhat. A gyermekkori rubeola elleni védőoltás egész életen át tartó védettséget biztosít.• A hepatitis B elleni védőoltás hatékonysága 95 százalékos a fertőzés és a hepatitis B miatt kialakuló krónikus betegség és májrák megelőzésében.• A kombinált vakcinák, mint például a diftéria, a tetanusz és a szamárköhögés (DTP) elleni oltás, csökkentik az orvosi vizitek és a szükséges injekciók számát.