2018-07-20 00:00:00 Séf Randevú Szolnokon

II. András koronázása élőben

Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. (Vak) Béla és III. Béla után idén az Árpád-ház egyik legismertebb, leghosszabb ideig uralkodó királya, az Aranybullát megfogalmazó II. András koronázási szertartását és életét viszi színre Szikora János rendező Székesfehérváron - közölték a szervezők.

Az egykori koronázótemplom helyén felépített grandiózus szabadtéri színpadon augusztus 18‒19-én mutatják be a Koronázási szertartásjátékot. Az előadásnak idén is szereplői lesznek a történelmi óriásbábok, statisztaként pedig határon túli gyermekek is bekapcsolódnak az előadásba.

Hatodik alkalommal rendeznek idén, augusztus 18‒19-én Koronázási szertartásjátékot Székesfehérváron. A sorozat, amely 2013-ban kezdődött, Árpád-házi királyaink életét kelti életre liturgikus királylegenda formájában. A produkció helyszíne is jelképes, a nézők a Nemzeti Emlékhelyen, a magyar uralkodók egykori koronázó és temetkezési helyén láthatják a nagyszabású előadást, amelyről a Vörösmarty Színházban tartottak sajtótájékoztatót a szertartásjáték rendezője és közreműködői részvételével.

II. Andrással nem volt kegyes a történelem: könnyelmű, az ország javait és birtokait nyakló nélkül osztogató, gyöngekezű uralkodó képét hagyta ránk. II. Andrásnak ez az ábrázolása évszázadokon át makacsul tartotta magát. Csak az utóbbi időben kezdik árnyaltabban látni őt és életművét. Gyöngekezű uralkodó aligha lehetett, ha harminc éven át irányíthatta az országot. Ízig-vérig modern uralkodó volt, az újdonságok csigázták képzeletét. Az álmokhoz sok pénz kell, II. András gyakran került pénzszűkébe, megreformálta hát a gazdaság rendszerét, és a terményadókról egyre inkább áttért a pénzadókra. Öt gyermeke közül Béla IV. Béla néven követte őt a trónon, és lett a tatárjárás után a második honalapító. Erzsébet lányában az Árpád-ház negyedik szentjét tiszteli az egyház.

Az előadásban II. András személyét és uralkodását három fontos motívum határozza meg – mondta el a sajtótájékoztatón Szikora János, a Koronázási szertartásjáték rendezője. Az egyik ezek közül felesége, meráni Gertrúd meggyilkolása, a bűncselekmény, amely egész Európát sokkolta. A másik a közjogi értelemben egyedi és páratlan Aranybulla kiadása, ami a Magna Charta után az első igazi európai alkotmánynak nevezhető. A harmadik pedig, hogy ő volt Szent Erzsébet apja. E három fontos tematika képezi az idei szertartásjáték történetének gerincét – hangsúlyozta a Vörösmarty Színház igazgatója.

Újdonság, hogy az idei szertartásjáték majdnem egy órával korábban kezdődik: a közönség részese lehet annak a királyi felvonulásnak, amely a koronázótemplomba tart, II. András és felesége, meráni Gertrúd az udvartartás kíséretében vonulnak a bazilikába, majd kezdetét veszi a szertartás.

A címszereplő, II. András szerepét Sághy Tamás, feleségét, a gyilkosság áldozatává lett meráni Gertrúdot Varga Gabriella alakítja. Árpád-házi Szent Erzsébet szerepében a fiatal Osváth Judit lép majd színpadra. A koronázó érseket Körtvélyessy Zsolt formálja meg, és Mihályi Győző lesz a nagy ívű történet narrátora. A Koronázási szertartásjáték dramaturgja Matuz János, a koreográfus Horváth Csaba. Az előadás díszlettervezője Szendrényi Éva, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A zenét idén Szirtes Edina Mókus komponálja.

Az előadásokat két alkalommal, 2018. augusztus 18-án és 19-én 21.00 órától láthatja a közönség Székesfehérváron, a Nemzeti Emlékhelyen.

(Család.hu)