2018-04-25 09:00:00 Messzehangzó Fenntarthatósági Témanap

Civilizációs népbetegség lett az alvászavar

Csaknem mindenki szenvedett már alvászavarban. Van, akinek a pillanatnyi stressz elmúlásával megoldódik a problémája, másoknak orvosi segítségre van szükségük. Egy biztos: a tartós alváshiány veszélyezteti az ember mentális működését, teljesítményét, immunrendszerét.

Pszichés okok a háttérben

Az alvásszakemberek nemzetközi konszenzusa szerint a felnőtteknél a hét óra alvás az ideális, de a nyolc-kilenc óra alvás sem tekinthető egészségtelennek. A fiatal felnőtteknek valamivel több, az idősebbeknek pedig kicsit kevesebb alvásra van szükségük, mint a középkorúaknak.

Egy 2009-es felmérés szerint a magyar lakosság 70 százalékánál jelentkezett már az alvászavar. A Budapesti Alvásközpont oldalán található felmérés szerint a lakosság 30 százaléka folyamatosan szenved a kellemetlen tünetektől. A vizsgálatok szerint az alvásproblémák legnagyobb része pszichés, melynek hátterében aktuális, régi vagy akár folyamatosan fennálló stressz áll.

De más oka is lehet az alvászavarnak: például az esti-éjszakai világítás, a TV, a számítógép, a hangos zene. A váltott műszak és az éjszakás műszak is mind az éjszaka-nappal természetes ritmusát rúgja fel, holott éppen ez játszik központi szerepet az összes többi ritmus működésének irányításában.

Erős a kapcsolat az alváshiány és a rák kialakulása között

A tartós alváshiány komolyan veszélyezteti az ember mentális működését, teljesítményét, emocionális életét, hangulatát, immunrendszerét. Ezért komoly, alattomos betegségek melegágya lehet. Az alvás és a rák közötti kapcsolat olyan erős, hogy nemrég az Egészségügyi Világszervezet úgy döntött: az éjszakai műszak minden formáját valószínűsíthetően rákkeltőnek minősíti. Vagyis az éjszakai folyamatos munkavégzés és a tumoros betegségek kialakulása közötti okozati összefüggés nyilvánvalóvá vált.

Matthew Walker, a Kaliforniai Berkeley Egyetem idegtudományi és pszichológiai professzora tanulmányában megállapította, hogy az alváshiánynak katasztrofális következményei lehetnek. Az agy memória-képessége csökken, az információk befogadására való képesség beszűkül. Az alváshiány az agyban lévő toxikus fehérje fokozott termelődéséhez vezet, amely az Alzheimer-kórhoz szorosan kötődik, felgyorsítja a demencia kialakulásának lehetőségét.

Meglepő következtetései közé tartozik, hogy az alváselégtelenség – az öt-hat órai rendszeres éjszakai alvásidőt is ide sorolja –, akár tíz évvel rövidítheti az életkort is. Jelentős hatása van az immunrendszer meggyengítésében, egy éjszakai négy-ötórás alvás után 70 százalékkal csökkenek a kritikus daganatellenes immunsejtek, amelyeket természetes gyilkos-sejteknek neveznek.

Nagyobb veszélyben vannak a nők

A Benyovszky Orvosi Központ kutatási programjának eredménye szerint a mai ember két órával kevesebbet alszik, mint száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében.

G. Németh György, az intézmény igazgatója szerint a nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is.

A világhírű Pharma Nord legújabb tanulmányában a magnézium-hiány és az alvás összefüggéseiről számol be. Az éjszakai véletlenszerű izomrángások is arra utalnak, hogy a szervezetben kevés a magnézium. A leginkább kellemetlen izomjelenségek a szemhéj izmainak feszülésétől bizonyos ideghez kapcsolódó izmokra, leginkább azonban a lábizmokra terjednek ki.

Hozzájárulnak a letargikus hangulathoz, az ingerlékenységhez, megnyilvánulnak a migrénben és más, gyakori ideges állapotokban is. Elhúzódó és súlyos hiánya krónikus fáradtságot, kialvatlanságot, szorongást és depressziót okozhat. A magnéziumhiány fő oka az egészségtelen táplálkozás. A sok finomított szénhidráton alapuló élelmiszer, mint például a finomított liszt és a cukortermékek alig tartalmaznak magnéziumot. Azoknak, akik sok kávét és alkoholt isznak, több magnéziumra van szükségük.

A kutatások arról is szólnak, hogy az érzelmi vagy munkahelyi stressz esetén is több magnéziumot használunk, így ilyen körülmények között is hiány alakulhat ki. Érdemes tudni, hogy egyes gyógyszerek és a fogamzásgátló tabletták is gátolhatják a magnézium felszívódását a szervezetben.

Kérjenek segítséget a rosszul alvók

Az éjszakai rossz alvók számára ugyanakkor létezik olyan módszer, amellyel kiszűrhető, hogy mi okozza a problémát. A régi, bennalvásos (egy éjszakás) vizsgálat mellett ma már otthon is elvégezhető az alvásvizsgálat. Saját ágyban, megszokott, kényelmes körülmények között mérhetőek az adatok, mivel minimálisak a zavaró körülmények. A mérés kiértékelését a Benyovszky Orvosi Központban végzik, ahol lehetőség van az alvási apnoe kezelésre is.

Az alvásterápia lényege egy 90 perces bioritmus megismerése és az elalváskapuk jelentkezésére való tudatos felkészülés, amelynek segítségével lehetővé válik az elalváskapun keresztül észrevétlenül átcsúszni az alvás állapotába. Ez az alvászavar kezelésének egyik lehetséges módszere.

Alvászavarban szenvedő betegek számára egy 6-10 alkalomból álló terápiás tréning elvégzése a legideálisabb, amit akár „alvástanfolyamnak” is nevezhetünk. A kezelések alkalmával a betegek „megtanulják”, hogyan tudják magukat elaltatni akár este, vagy éjszakai felébredésnél.

Ezen kívül, a terápia alatt olyan életkészségeket is elsajátítanak, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az éjszakai nyugodt alváshoz.

A rossz alvási szokásokat a leghatékonyabban az Alvásnapló vezetésével lehet megtalálni.  Az Alvásnaplóban minden nap rögzíteni kell az alvást és ébredést érintő fontosabb információkat. Az alvásnaplót minimum 2 hétig, de inkább 21 napig kell vezetni.

Forrás: napialvas.hu

(csalad.hu)