2018-11-16 00:00:00 17. Tihanyi Garda Fesztivál

Kevesebb embert fenyeget szegénység, mint a gazdasági válság előtt

A 2008-ban kezdődött gazdasági válság előtti szint alá sikerült csökkenteni a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek számát Magyarországon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Védelem, aktivitás, képessé tevés című konferenciasorozat rendezvényén.

Czibere Károly a periférián élők helyzetéről szóló eseményen kiemelte: 2012 végén, 2013 elején trendfordulás történt, azóta folyamatosan csökken a szegények és a szegénység által veszélyeztetettek száma.

Az elmúlt négy évben csaknem egymillió embert sikerült a szegénységi veszélyzónából kimenteni, és jelenleg a gazdasági válság előtti szintnél is alacsonyabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma - mondta az államtitkár.

Czibere Károly szólt arról is, hogy nemcsak a szegénység kiterjedtsége, hanem a mélysége is csökkent, hiszen nem csak az a fontos, hogy hányan élnek a szegénységi küszöb alatt, hanem az is, hogy mennyire mélyen érintettek.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a szegénység csökkentése nem az ország eladósítása árán történt, a szegénység úgy mérséklődött, hogy közben csökkent az államadósság, így nem a következő generációkkal fizetik majd meg a most elért eredményeket.

Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikai igazgatóságának elnökhelyettese a háztartások életszínvonaláról szóló 2016-os adatokat bemutatva közölte, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2016-ban 2,5 millió embert, a lakosság 25,6 százalékát érintette, 76 ezer emberrel kevesebbet az egy évvel korábbinál.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés által veszélyeztetettek azok, akik három dimenzió legalább egyikében érintettek, ezek a relatív jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartás.

A mélyszegénység, azaz mindhárom dimenzió által veszélyeztetettek száma 2016-ra 71 ezerrel, 38,4 százalékkal csökkent. Tavaly a lakosság 1,2 százaléka, 114 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába.

A szegénységnek leginkább kitett csoportba tartoznak a gyerekek, az egyszülős családok, a nagycsaládok, a munkanélküliek, a kistelepüléseken élők, a roma népesség és az alacsony iskolai végzettségűek - közölte az elnökhelyettes.

Hozzátette, hogy 2016-ban a roma népesség több mint 75 százaléka volt veszélyeztetett, míg egy évvel előtte 83 százalék.

Kincses Áron azt mondta, 2016-ban a teljes népesség 13,4 százaléka, 1,3 millió ember élt a szegénységi küszöb, azaz 77 680 forint alatti jövedelemből. Ez 105 ezerrel kevesebb, mint 2015-ben. A legnagyobb javulás a 18 év alattiak körében következett be, esetükben a jövedelmi szegények aránya mintegy öt százalékos csökkenés után jelenleg 14,8 százalék.

A súlyos anyagi deprivációban élők aránya tavaly 167 ezerrel csökkent. 2016-ban a teljes népesség 14,5 százaléka, 1,4 millió ember élt súlyos deprivációban.

Az anyagi deprivációt azzal mérik, van-e a háztartásban autó, színes tévé, automata mosógép, telefon, a háztartásban élők megengedhetnek-e maguknak egy hét nyaralást, kétnaponta húsfogyasztást, a lakás rendes kifűtését, fedezni tudják-e a váratlan kiadásokat, vannak-e fizetési elmaradásaik. Súlyosan depriváltnak azok számítanak, akik a kilenc dimenzióból négyben érintettek.

Langerné Victor Katalin, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy a felzárkózáspolitika eredményei nem "esetlegesek", hanem egy komolyan átgondolt, jól megtervezett munka eredményei.

Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a felzárkózáspolitika alapjait gyermekkorban, az oktatásban kell lerakni, a gyermeknél elért eredmények ugyanis jelentős hatást gyakorolnak a felnőttekre - mondta a helyettes államtitkár.

Ugyanakkor nem szabad elhinni, hogy a felnőtteknél nem lehet változásokat elindítani. Egyes programokban például 10-15 éve munkanélküli embereket is sikerült elérni. A felnőttek felzárkóztatása pedig hatással van az egész társadalomra - emelte ki Langerné Victor Katalin.

(MTI)