2017-12-13 19:00:00 Kinek szólnak a mesék? - Képmás-est

Családi pótlék

A családi pótlék minden gyermek után a szülők számára havi rendszerességgel járó ellátás, amely két részből, nevelési ellátásból és iskoláztatási támogatásból tevődik össze.

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult

- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;

- a szülővel együtt élő házastárs;

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);

- a nevelőszülő;

- a gyám; továbbá

- az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

- a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

Ki jogosult iskoláztatási támogatásra?

Iskoláztatási támogatásra jogosult

- a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő;

- a szülővel együtt élő házastárs;

- az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van;

- a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő);

- a nevelőszülő;

- a gyám; továbbá

- az a személy, akihez ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, továbbá

- a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá

a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.

Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra?

Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,

- akinek mindkét szülője elhunyt,

- kinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,

- akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

- aki a családi pótlékra jogosult személlyel nem él egy háztartásban, vagy

- ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti.

Amennyiben a fenti körülmények közül valamelyik nagykorúvá válást követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját (20, illetőleg sajátos nevelési igényű tanuló esetén 23 év) megelőzően következik be, a nagykorúvá válás időpontjától lehet az iskoláztatási támogatást saját jogon megállapítani.

Milyen összegű a családi pótlék?

A családi pótlék havi összege

- egygyermekes család esetén 12.200,- forint,

- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint,

- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13.300,- forint,

- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14.800,- forint,

- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16.000,- forint,

- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17.000,- forint,

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300,- forint,

- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25.900,- forint,

- a saját jogon nevelési ellátásra jogosult tartósan beteg illetőleg súlyosan fogyatékos személy 20.300,- forint,

- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, továbbá az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a saját jogon iskoláztatási támogatásra jogosult személy esetén 14.800,- forint.

Kik a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető gyermekek?

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni,

- aki az igénylő háztartásában él, és

- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,

- aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (első egyetemi szintű alapképzésben vesz részt az a hallgató is, aki az alapfokozat megszerzését követően - folyamatos képzésben - első mesterképzésben, vagy aki első egységes, osztatlan képzésben vesz részt),

- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; vagy

- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő – a kormányrendeletben foglaltak szerint – vele kapcsolatot tart fenn.

Hogyan és hova kell bejelenteni a családi pótlékra vonatkozó igényt?

A kérelem postai úton, elektronikus űrlapon vagy személyesen benyújtható

- a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,

- a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

- a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

Hogyan folyósítják a családi pótlékot?

Az ellátást utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, fizetési számlára utalás esetében 3. napjáig folyósítja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.. A folyósított és át nem vett ellátás ismételt folyósítását az igényelbíráló szerv a jogosult kérelme alapján - ha a folyósítás sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza -, az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos költségek mértékének ellátásból történő levonásával teljesíti.

A folyósító szerv az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

- kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,

- fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig folyósítja.

2010. augusztus 30-tól a családi pótlék két ellátást foglal magába, a nevelési ellátást, és az iskoláztatási támogatást.

A nevelési ellátást a még nem tanköteles, az iskoláztatási támogatást a tanköteles, s már nem tanköteles, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekek után folyósítják.

A nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás megállapításának feltételei és az ellátás összege azonos a korábban folyósított családi pótlék összegével. Ha a gyermek 50 igazolatlan óránál többet hiányzik az iskolából, akkor az iskoláztatási támogatás felfüggesztésre kerül mindaddig, amíg a gyermek ismét megfelelően teljesíti iskolalátogatási kötelezettségét. 2016. január 1-jétől az óvodaköteles korú gyermekek esetében 20 nevelési napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén szintén szüneteltetésre kerül a nevelési ellátás folyósítása.